2012. okt.
09
09
Féljünk-e a globális felmelegedéstől?Kategória: Környezetvédelem - Közzétette: e107
szerző:Baba
A Föld pályája és térbeli helyzete szabályos módon változik. Vélhetőleg e ciklusok szabták meg - a felszínre érő napsugárzás eloszlását befolyásolva – a jégkorszakok szabályos időközönkénti kialakulását.De ez maga is többtényezős jelenség: a leghosszabb ciklusokat (százezer éves)a Föld Nap körüli keringési pályája alakjának váltakozása okozza, amely időszakonként elnyúltabb, máskor pedig inkább kör alakú.
A rövidebb hőmérsékletváltozási periódusokért a Föld tengelyével kapcsolatos változások a felelősek: változik egyfelől a dőlésszöge (41 ezer éves ciklusok) de a ferde tengely ráadásul búgócsigaként is imbolyog, amely a 19 és 23 ezer éves ciklusok kiváltója. E ciklusok számítógépes modellezése szerint jelenleg egy elhúzódó interglaciális, azaz melegebb ciklus tetőpontján vagyunk, de a légkörbe kerülő többlet szén-dioxid ezt a hatást drámai mértékben tovább fokozhatja. Az éghajlatváltozási modellek ugyanis szoros összefüggést találtak a légkör szén-dioxid tartalmának növekedése és az évi átlaghőmérséklet emelkedése között. A kutatók számára ma már nem kérdéses az üvegházhatású gázok felelőssége az utóbbi 150 évben tapasztalt egyre fokozódó felmelegedésben, hiszen rekord éves átlaghőmérsékleteket mértek!
Figyelmeztető jelek
„Ami máskor földtani léptékkel mérhető időtartam alatt történik, az most egyetlen emberöltő alatt megy végbe” – nyilatkozta egy amerikai globális változásokat vizsgáló kutató. Rohamosan zsugorodnak a gleccserek a világ minden táján: a Sperry gleccser kiterjedése például 1901 óta 325 hektárról 100 hektárra zsugorodott. A Kilimandzsáró híres havának több mint négyötöde elolvadt 1912 óta. Az északi sarkkör örökké fagyott talajának felolvadása miatt Alaszkában helyenként 5 méterrel megsüllyedt a terep.
A Jeges-tengeren évi 0,9 százalékkal csökken a befagyott területek nagysága, és a kutatók becslései szerint az utóbbi 30 évben a jég vastagsága is drasztikusan, 15-40 százalékkal csökkent.
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának (IPCC) 2001-ben készült jelentése szerint „Szinte biztos, hogy főleg az emberi tevékenység miatt melegedett az idő a 20. században.” Az eredmény nem meglepő, hiszen a mértéktelen erdőirtás valamint a szén-, kőolaj- és földgázkészletek hihetetlen mértékű felhasználása a légkör szén-dioxid koncentrációjának nagy arányú növekedését okozza. A földtörténeti korú tengeri üledékek és jégminták vizsgálata azt bizonyítja, hogy a Föld légkörében ma több a szén-dioxid, mint sok százezer éve bármikor! Ha a szén-dioxid és a többi üvegházhatású gáz (metán, nitrogén-oxid) kibocsátását nem csökkentjük jelentősen, akkor egyes kutatók szerint a melegedés felgyorsulhat, és pusztító klímaváltozássá fajulhat. Sajnos a fejlett világ gazdasági rendszere jelenleg annyira függ a fosszilis energiahordozóktól, hogy a döntéshozók erősen ellenállnak annak, hogy rendeletekkel korlátozzák az üvegházhatású gázok kibocsátását. Három éve az Egyesült Államok a költségekre hivatkozva elutasította a kiotói egyezmény aláírását, holott az is csak lassította volna az üvegházhatású gázok szintjének emelkedését.
Számítógépes modellek erősítik meg azokat az aggályokat, hogy az utóbbi évtizedben tapasztalt szélsőségesebb időjárási jelenségek a melegedő éghajlat előjelei. E szerint a felmelegedés hatására egyre nő a valószínűsége az alábbiaknak:
• magasabb hőmérsékleti maximumok, több meleg nap,
• magasabb minimumok, kevesebb hideg nap,
• nagyobb hőmérséklet és páratartalom (hőindex),
• nagyobb éjszakai hőmérséklet,
• gyakoribb aszály,
• gyakoribb heves csapadék,
• gyakoribb erős szélviharok.
A hőmérséklet-változás természetesen magával vonja a tenger szintjének emelkedést, így az több kilométer széles parti sávokat foglalhat el a következő száz évben a szárazföldtől.
A tenger szintjének egy méteres emelkedése csupán Bangladesben 70 millió embert tenne földönfutóvá! Hogy ez valóban bekövetkezik-e, az attól függ, hogy mennyi üvegházhatású gázt bocsátunk ki a jövőben.
A legmelegebb évek sorrendje:
1. 1998
2. 2002
3. 2003
4. 2001
5. 1997
Melegedés az Antarktiszi-félszigeten 1950 óta:
• télen: 4,9°C
• nyáron: 2,5°C
A Kárpát-medencében földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a melegedő klíma hatása valószínűleg a szélsőséges melegek, a sorozatos aszályok és a mind gyakoribb és pusztítóbb áradások formájában fog megnyilvánulni. Ennek jele például, hogy a Duna-Tisza-közi Homokhátságot, ahol a 20. század elején még majdnem 600 tó hullámzott, az ENSZ félsivatagos területként tartja nyilván. Az ország 10 különböző mérőállomásán az elmúlt száz évben mért meteorológiai adatok egyértelmű melegedési trendet mutatnak, amely az utóbbi húsz évben különösen felerősödött. Egyre gyakoribbak lettek a sokéves átlagnál melegebb évek, az átlagnál hűvösebb viszont alig volt, míg régebben ezek természetes váltakozása néhány évente bekövetkezett.
A melegedéssel párhuzamosan jelentősen csökkent az évi átlagos csapadékmennyiség is hazánkban, az egyes évek közötti különbségek viszont tovább nőttek (100-ról 159 mm-re), amely a szélsőségek erősödésére utal. Ezt támasztja alá az a kedvezőtlen tény is, hogy bár csökkent az esős-havas napok száma, de gyakoribbak lettek a rendkívül csapadékos napok. Hasonlóan a rendkívüli hőmérséklet (meleg) is gyakrabban fordul elő.
A melegedés miatt eltolódik a lombosodás és a virágzás időpontja, amely a növényekkel táplálkozók életciklusát is megváltoztatja. Előfordulhat, hogy a növényevő és a velük táplálkozó állatok életciklusai veszélyesen eltávolodnak egymástól. A kis téliaraszolók például most két héttel korábban kelnek ki a petékből, mint 20 évvel ezelőtt. A kormos légykapók, melyek fiókáinak fő táplálékát ezek a hernyók képezik, bár valamivel hamarabb igyekeznek költeni, mégsem sikerül elég korán: a fiókák gyakran lekésnek táplálékukról (a kis téliaraszolók rajzásáról) és éhen maradnak. Ennek a jelenségnek köszönhető a hazai vadgesztenye-állományt tizedelő aknázómoly rohamos elterjedése is, amely eredetileg csak a mediterrán tájakon volt honos. Szerencsére a földrajzi közelség miatt e kártevő természetes ellenségei is – pár éves késéssel - kezdenek beköltözni az ország területére.
Magyarország különböző vidékein várhatóan más-más mértékben érinti majd a klímaváltozás, tekintve, hogy hazánk területe négy eltérő éghajlati hatás ütközőzónája. A Dunántúlon a nyugatról érkező óceáni befolyás érzékelhető, keleten erős kontinentális hatás érvényesül, délen a mediterrán, a hegyvidékeken pedig szubkárpáti viszonyok jellemzőek. Az éghajlatváltozás a fenti éghajlati megosztás arányait fogja jól érzékelhetően megváltoztatni hazánkban. Hogy milyen arányban, azt nem vagyunk képesek előre megjósolni, ezért egyes vélekedések szerint felesleges a bizonytalan jövőre vonatkozó megelőző intézkedéseket tenni. Nem osztja ezt a véleményt, Láng István akadémikus, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „Vahava” programjának vezetője. „Ha csak a szélsőségesebb időjárási viszonyok gyakoribbá válását tekintjük, akkor is százmilliárdos lehet évente a kártöbblet.” – nyilatkozta az akadémikus a National Geographic magazinnak, majd így folytatja: „A megfontoltan és reális kockázatbecslés alapján elköltött pénz hasznosabb, mint az, amit utólag kell a kárenyhítésre fordítani.”
Ezen alapelv eredményeként született meg az új Vásárhelyi–terv, amelynek keretében a Tisza mentén hat vésztározó építését tervezik. Ezek elkészülte 60-80 cm-rel apasztaná az árhullámot, amely megfelel a gátak tetejére árvízkor épített nyúlgátak magasságával. E tárolótavak felhasználásával jelentősen növelhető lenne az öntözhető mezőgazdasági területek nagysága, amire a jövőben egyre inkább szükség lesz. Dobos György (FVM) szerint az öntözés azonban csak ott kifizetődő, ahol a hozam hektáronként eléri a 3-400 ezer Ft-ot.
Az időjárás változásában az utóbbi években tapasztalt tendencia erősödése várható, azaz télen a korábbinál több, nyáron azonban kevesebb lesz a csapadék. E jelenség eltérő mértékben mutatkozik majd hazánk különböző részein; a legsúlyosabb aszályok várhatóan az ország délkeleti területeit sújtják, míg a Dunántúlon enyhe változásra számíthatunk. A fenti előrejelzések fontos figyelmeztetések a gazdálkodók számára: a változásokra idejekorán fel kell készülni. Martonvásáron például már évek óta folyik a szárazságtűrő meggy – és kajszibarackfajták nemesítése, amelyet minél több termesztett növényfajra kellene kiterjeszteni. Hasonlóan gondolni kell az öntözhető területek jelentős bővítésére is, amelyre már készült tervezet az FVM részéről. További (angol nyelvű) információk a nationalgeographic.com/magazine/0409 weboldalon találhatók.
Szőnyi Eszter
(Biokultúra 2005/3)
A Föld pályája és térbeli helyzete szabályos módon változik. Vélhetőleg e ciklusok szabták meg - a felszínre érő napsugárzás eloszlását befolyásolva – a jégkorszakok szabályos időközönkénti kialakulását.De ez maga is többtényezős jelenség: a leghosszabb ciklusokat (százezer éves)a Föld Nap körüli keringési pályája alakjának váltakozása okozza, amely időszakonként elnyúltabb, máskor pedig inkább kör alakú.
A rövidebb hőmérsékletváltozási periódusokért a Föld tengelyével kapcsolatos változások a felelősek: változik egyfelől a dőlésszöge (41 ezer éves ciklusok) de a ferde tengely ráadásul búgócsigaként is imbolyog, amely a 19 és 23 ezer éves ciklusok kiváltója. E ciklusok számítógépes modellezése szerint jelenleg egy elhúzódó interglaciális, azaz melegebb ciklus tetőpontján vagyunk, de a légkörbe kerülő többlet szén-dioxid ezt a hatást drámai mértékben tovább fokozhatja. Az éghajlatváltozási modellek ugyanis szoros összefüggést találtak a légkör szén-dioxid tartalmának növekedése és az évi átlaghőmérséklet emelkedése között. A kutatók számára ma már nem kérdéses az üvegházhatású gázok felelőssége az utóbbi 150 évben tapasztalt egyre fokozódó felmelegedésben, hiszen rekord éves átlaghőmérsékleteket mértek!
Figyelmeztető jelek
„Ami máskor földtani léptékkel mérhető időtartam alatt történik, az most egyetlen emberöltő alatt megy végbe” – nyilatkozta egy amerikai globális változásokat vizsgáló kutató. Rohamosan zsugorodnak a gleccserek a világ minden táján: a Sperry gleccser kiterjedése például 1901 óta 325 hektárról 100 hektárra zsugorodott. A Kilimandzsáró híres havának több mint négyötöde elolvadt 1912 óta. Az északi sarkkör örökké fagyott talajának felolvadása miatt Alaszkában helyenként 5 méterrel megsüllyedt a terep.
A Jeges-tengeren évi 0,9 százalékkal csökken a befagyott területek nagysága, és a kutatók becslései szerint az utóbbi 30 évben a jég vastagsága is drasztikusan, 15-40 százalékkal csökkent.
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának (IPCC) 2001-ben készült jelentése szerint „Szinte biztos, hogy főleg az emberi tevékenység miatt melegedett az idő a 20. században.” Az eredmény nem meglepő, hiszen a mértéktelen erdőirtás valamint a szén-, kőolaj- és földgázkészletek hihetetlen mértékű felhasználása a légkör szén-dioxid koncentrációjának nagy arányú növekedését okozza. A földtörténeti korú tengeri üledékek és jégminták vizsgálata azt bizonyítja, hogy a Föld légkörében ma több a szén-dioxid, mint sok százezer éve bármikor! Ha a szén-dioxid és a többi üvegházhatású gáz (metán, nitrogén-oxid) kibocsátását nem csökkentjük jelentősen, akkor egyes kutatók szerint a melegedés felgyorsulhat, és pusztító klímaváltozássá fajulhat. Sajnos a fejlett világ gazdasági rendszere jelenleg annyira függ a fosszilis energiahordozóktól, hogy a döntéshozók erősen ellenállnak annak, hogy rendeletekkel korlátozzák az üvegházhatású gázok kibocsátását. Három éve az Egyesült Államok a költségekre hivatkozva elutasította a kiotói egyezmény aláírását, holott az is csak lassította volna az üvegházhatású gázok szintjének emelkedését.
Számítógépes modellek erősítik meg azokat az aggályokat, hogy az utóbbi évtizedben tapasztalt szélsőségesebb időjárási jelenségek a melegedő éghajlat előjelei. E szerint a felmelegedés hatására egyre nő a valószínűsége az alábbiaknak:
• magasabb hőmérsékleti maximumok, több meleg nap,
• magasabb minimumok, kevesebb hideg nap,
• nagyobb hőmérséklet és páratartalom (hőindex),
• nagyobb éjszakai hőmérséklet,
• gyakoribb aszály,
• gyakoribb heves csapadék,
• gyakoribb erős szélviharok.
A hőmérséklet-változás természetesen magával vonja a tenger szintjének emelkedést, így az több kilométer széles parti sávokat foglalhat el a következő száz évben a szárazföldtől.
A tenger szintjének egy méteres emelkedése csupán Bangladesben 70 millió embert tenne földönfutóvá! Hogy ez valóban bekövetkezik-e, az attól függ, hogy mennyi üvegházhatású gázt bocsátunk ki a jövőben.
A legmelegebb évek sorrendje:
1. 1998
2. 2002
3. 2003
4. 2001
5. 1997
Melegedés az Antarktiszi-félszigeten 1950 óta:
• télen: 4,9°C
• nyáron: 2,5°C
A Kárpát-medencében földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a melegedő klíma hatása valószínűleg a szélsőséges melegek, a sorozatos aszályok és a mind gyakoribb és pusztítóbb áradások formájában fog megnyilvánulni. Ennek jele például, hogy a Duna-Tisza-közi Homokhátságot, ahol a 20. század elején még majdnem 600 tó hullámzott, az ENSZ félsivatagos területként tartja nyilván. Az ország 10 különböző mérőállomásán az elmúlt száz évben mért meteorológiai adatok egyértelmű melegedési trendet mutatnak, amely az utóbbi húsz évben különösen felerősödött. Egyre gyakoribbak lettek a sokéves átlagnál melegebb évek, az átlagnál hűvösebb viszont alig volt, míg régebben ezek természetes váltakozása néhány évente bekövetkezett.
A melegedéssel párhuzamosan jelentősen csökkent az évi átlagos csapadékmennyiség is hazánkban, az egyes évek közötti különbségek viszont tovább nőttek (100-ról 159 mm-re), amely a szélsőségek erősödésére utal. Ezt támasztja alá az a kedvezőtlen tény is, hogy bár csökkent az esős-havas napok száma, de gyakoribbak lettek a rendkívül csapadékos napok. Hasonlóan a rendkívüli hőmérséklet (meleg) is gyakrabban fordul elő.
A melegedés miatt eltolódik a lombosodás és a virágzás időpontja, amely a növényekkel táplálkozók életciklusát is megváltoztatja. Előfordulhat, hogy a növényevő és a velük táplálkozó állatok életciklusai veszélyesen eltávolodnak egymástól. A kis téliaraszolók például most két héttel korábban kelnek ki a petékből, mint 20 évvel ezelőtt. A kormos légykapók, melyek fiókáinak fő táplálékát ezek a hernyók képezik, bár valamivel hamarabb igyekeznek költeni, mégsem sikerül elég korán: a fiókák gyakran lekésnek táplálékukról (a kis téliaraszolók rajzásáról) és éhen maradnak. Ennek a jelenségnek köszönhető a hazai vadgesztenye-állományt tizedelő aknázómoly rohamos elterjedése is, amely eredetileg csak a mediterrán tájakon volt honos. Szerencsére a földrajzi közelség miatt e kártevő természetes ellenségei is – pár éves késéssel - kezdenek beköltözni az ország területére.
Magyarország különböző vidékein várhatóan más-más mértékben érinti majd a klímaváltozás, tekintve, hogy hazánk területe négy eltérő éghajlati hatás ütközőzónája. A Dunántúlon a nyugatról érkező óceáni befolyás érzékelhető, keleten erős kontinentális hatás érvényesül, délen a mediterrán, a hegyvidékeken pedig szubkárpáti viszonyok jellemzőek. Az éghajlatváltozás a fenti éghajlati megosztás arányait fogja jól érzékelhetően megváltoztatni hazánkban. Hogy milyen arányban, azt nem vagyunk képesek előre megjósolni, ezért egyes vélekedések szerint felesleges a bizonytalan jövőre vonatkozó megelőző intézkedéseket tenni. Nem osztja ezt a véleményt, Láng István akadémikus, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „Vahava” programjának vezetője. „Ha csak a szélsőségesebb időjárási viszonyok gyakoribbá válását tekintjük, akkor is százmilliárdos lehet évente a kártöbblet.” – nyilatkozta az akadémikus a National Geographic magazinnak, majd így folytatja: „A megfontoltan és reális kockázatbecslés alapján elköltött pénz hasznosabb, mint az, amit utólag kell a kárenyhítésre fordítani.”
Ezen alapelv eredményeként született meg az új Vásárhelyi–terv, amelynek keretében a Tisza mentén hat vésztározó építését tervezik. Ezek elkészülte 60-80 cm-rel apasztaná az árhullámot, amely megfelel a gátak tetejére árvízkor épített nyúlgátak magasságával. E tárolótavak felhasználásával jelentősen növelhető lenne az öntözhető mezőgazdasági területek nagysága, amire a jövőben egyre inkább szükség lesz. Dobos György (FVM) szerint az öntözés azonban csak ott kifizetődő, ahol a hozam hektáronként eléri a 3-400 ezer Ft-ot.
Az időjárás változásában az utóbbi években tapasztalt tendencia erősödése várható, azaz télen a korábbinál több, nyáron azonban kevesebb lesz a csapadék. E jelenség eltérő mértékben mutatkozik majd hazánk különböző részein; a legsúlyosabb aszályok várhatóan az ország délkeleti területeit sújtják, míg a Dunántúlon enyhe változásra számíthatunk. A fenti előrejelzések fontos figyelmeztetések a gazdálkodók számára: a változásokra idejekorán fel kell készülni. Martonvásáron például már évek óta folyik a szárazságtűrő meggy – és kajszibarackfajták nemesítése, amelyet minél több termesztett növényfajra kellene kiterjeszteni. Hasonlóan gondolni kell az öntözhető területek jelentős bővítésére is, amelyre már készült tervezet az FVM részéről. További (angol nyelvű) információk a nationalgeographic.com/magazine/0409 weboldalon találhatók.
Szőnyi Eszter
(Biokultúra 2005/3)
